Április 4-én dr. Rihay-Kovács Zita, a FESZ és a Manna jogtanácsosa látogatott el hozzánk, hogy felkészítse a titánokat a jogdíjak kapcsán felmerülő elkerülhetetlen útvesztőkre.

Ahogy belevágtunk a kurzusba, egyből nyilvánvalóvá vált, hogy szinte nélkülözhetetlen egy jogtanácsos segítsége ahhoz, hogy a szerzői jogok bürokratikus rendszerében eligazodjunk. Ennek ellenére  nem árt, ha  mi magunk is tudjuk, mire kell odafigyelnünk, hogy tiszta lappal indíthassunk el egy produkciót.

Minden esetben azt a tényt kell kiindulási pontnak tekintenünk, hogy a mű a szerző életében és halálától számított 70 évig szerzői jogi védelem alatt áll. Ebből a szempontból kell megvizsgálnunk a produkciónkat - és a benne felbukkanó kisebb-nagyobb, szintén védettség alatt álló tartalmi egységeket - ami lehet egy színmű, irodalmi mű, zenemű, film, díszletterv stb. Fel kell kutatnunk, ki képviseli a szerzőt, hogy van-e másnak kizárólagos felhasználási engedélye a műre, illetve, hogy van-e bármilyen felhasználási korlát. A forrás megtalálása után, a szerződés megkötésekor pedig fontos tisztáznunk, hogy pontosan milyen jogdíjjal tartozunk a szerződő félnek, például egyszeri, vagy előadások után fizetendő jogdíj térítésére vagyunk-e kötelesek.

Többünkben felmerült a kérdés: mi van akkor, ha nem találjuk a szerzőt, vagy ha megvan, de nem válaszol a megkeresésünkre? Számíthat a hallgatás ebben az esetben beleegyezésnek? Természetesen nem, de ha jogi útra terelődne az ügy, fontos, hogy bizonyítani tudjuk, hogy a jogtisztaság érdekében mi igenis mindent megtettünk.